DSN-IV (A „normalitás” zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve)
Először rendszerint csecsemő-, gyermek- vagy serdülőkorban diagnosztizált zavarok
666.00 Neurotipikus Zavar
A legfőbb jellemzők csecsemő- vagy gyermekkorban kezdődő súlyos Invazív Fejlődési Zavart jelentenek.
A 666.00 Neurotipikus Zavar diagnosztikai kritériumai
Az alábbi tizenhatból legalább nyolc kritérium teljesül, mégpedig legalább két kritérium az A-ból, legalább egy a B-ből és legalább egy a C-ből.
Megjegyzés: Csak akkor tekintsük úgy, hogy fennáll egy kritérium, amennyiben az adott viselkedés abnormálisnak számít az egyén fejlődési szintjéhez mérten.
- A. Minőségi károsodás az önálló szociális interakcióban, ami az alábbiakban nyilvánul meg:
- (A zárójelek között szereplő példák olyan sorrendben állnak, hogy az elsőként említettek nagyobb valószínűséggel jelennek meg fiatalabb vagy a zavar által súlyosabban érintett egyéneknél, míg a később felsoroltak az idősebb vagy kevésbé súlyos zavarban szenvedő egyéneknél.)
- (1) láthatóan abban a téveszmében szenved, miszerint tudatában van mások létezésének és érzéseinek (pl. úgy kezeli az embereket, mintha ők a saját kiterjesztett részei lennének; úgy viselkedik, mintha látnoki képességgel érezhetné egy másik ember gyötrelmeit; láthatóan kiterjeszti saját fogalmait és igényeit másokra)
- (2) baj, szomorúság esetén extrém vagy abnormális mértékben vigasztalást igényel (pl. folyamatosan vigasztalást keres, amikor baj érte, beteg vagy fáradt; sztereotipikus módon keres vigasztalást, pl. sír, nyafog, mindig figyelmet követel, ha bántódás érte)
- (3) állandó jellegű, illetve értelmetlen utánzásokat folytat (pl. mindig pá-pá-t integet; édesanyja házimunkával kapcsolatos tevékenységeit utánozza; mechanikusan imitálja mások viselkedését)
- (4) állandó jelleggel vagy túlzott mértékben vesz részt társas játékokban (pl. egyszerű játékokban mindig aktívan részt vesz; jobban kedveli a csoportos játéktevékenységeket; más gyermekeket is bevon a játékba, de csak amennyiben azok a gyermekek pontosan olyanok, mint ő, és nem különböznek tőle, vagyis egyfajta „tükörképei” neki)
- (5) nagyfokú hiányosságokat mutat azon képességében, hogy kortársakkal barátságot alakítson ki (pl. megszállott módon igyekszik más neurotipikusakkal barátságot kötni; a barátságkötés iránti érdeklődése és a már fentebb említett látnoki képességgel kapcsolatos téveszméje ellenére láthatóan nem érti meg a tőle különböző embereket és megszállottan merev a társas konvenciókat illetően, így például állandóan figyelmet/pozitív megerősítést keres, míg kigúnyol és kinevet másokat, akik önstimuláló mozgásokat végeznek, ringatóznak és nem szólalnak meg)
- B. Minőségi károsodás a verbális és nemverbális kommunikációban, valamint az imaginatív tevékenységben, ami az alábbiakban nyilvánul meg:
- (A számozott példák olyan sorrendben állnak, hogy az elsőként említettek nagyobb valószínűséggel jelennek meg fiatalabb vagy a zavar által súlyosabban érintett egyéneknél, míg a később felsoroltak az idősebb vagy kevésbé súlyos zavarban szenvedő egyéneknél.)
- (1) szembetűnő túlzásokba esik a kommunikáció minden formáját illetően, így például a kommunikációs célú fecsegés, az arckifejezések, a mimika, illetve a beszélt nyelv területén.
- (2) erősen abnormális nemverbális kommunikáció figyelhető meg, így például hogy a másik ember szemébe néz, különböző arckifejezéseket, testtartásokat és gesztusokat használ, melyek a társas interakció kezdeményezésére vagy modulálására szolgálnak (pl. számít rá és élvezi is, ha megölelik, nem merevedik meg, ha megölelik, folyamatosan a másik emberre néz vagy mosolyog szociális közeledés során, kényszeresen üdvözli a szüleit és a látogatókat, társas helyzetekben behatóan mások szemébe mered)
- (3) túlzott mértékű felesleges imaginatív tevékenység, így például felnőttszerepeket, fantáziaszemélyeket vagy állatokat játszik el, míg érdeklődés hiánya mutatkozik a számítógépeket és egyéb logikai szabadidős tevékenységeket illetően
- (4) jelentős abnormalitás a beszédprodukció területén, így a hangerő, a hangmagasság, a hangsúly, a beszédtempó, a ritmus és az intonáció területén (pl. nyájas és grandiózus hangnem, túlzottan emocionális vagy szirupos dallam, illetve túlkontrollált hangmagasság)
- (5) jelentős abnormalitás a beszéd formáját, illetve tartalmát tekintve, így megfigyelhető a sztereotipikus és repetitív beszédhasználat (pl. azonnal mechanikusan átveszi és ismétli NT-s társai legújabb divatos kifejezéseit) (pl. azt, hogy „persze” olyan értelemben használja, ami azt jelenti, hogy "Nem értek veled egyet, és azt szeretném, hogy megsértődj azon, ahogy ezt mondom”); szavak és kifejezések idioszinkratikus használata (pl. a „ne csináld már” azt jelenti, hogy „nagyon meglepett, amit mondtál”); illetve gyakran tesz a tárgyhoz nem tartozó megjegyzéseket (pl. egy éttermi vacsora közepette elkezd a közeli asztalnál ülő autisták viselkedéséről beszélni)
- (6) igen kevéssé képes megállni, hogy társalgást indítson, vagy ha már elindult a társalgás, hogy a megfelelő beszédkészségek ellenére teljes odafigyelést nyújtson a beszélgetésnek (pl. nem képes a tárgynál maradni, illetve követni azt más neurotipikusok közbeszólásai miatt)
- C. Jelentősen korlátozott tevékenységi és érdeklődési köre, ami az alábbiakban nyilvánul meg:
- (1) érthetetlenek számára vagy nem érdeklik a sztereotip testmozdulatok, pl. a kéz csapkodása, csavarása, forgás, fejrázás (kivéve bizonyos típusú rockkoncertek alatt), összetett egésztest-mozgások.
- (2) nincs tudatában, illetve képtelen észrevenni a tárgyak egyes részeit (pl. lát „egy szélmalmot”, de nem látja a számtalan gyönyörű részét, amelyek az egész tárgyat alkotják, és nem is gondol arra, milyen is az anyagok szövetének, külsejének tapintása, milyen a játékautók kerekének pörgetése), illetve szokatlan tárgyakhoz ragaszkodik (pl. ragaszkodik ahhoz, hogy BMW-t vezessen, Rolex órát hordjon, mobiltelefonnal és aktatáskával járkáljon)
- (3) szembetűnő mértékben figyelmetlen a környezete változásaival kapcsolatban, például nem veszi észre, ha egy vázát elmozdítottak a szokásos helyéről
- (4) ésszerűtlenül ragaszkodik ahhoz, hogy más emberek minden részletben őhozzá hasonlóak legyenek, pl. ragaszkodik ahhoz, hogy vásárláskor mindig pontosan ugyanazt a társas viselkedést kövessék.
- (5) korlátozott érdeklődési kör jellemzi, amely gyakran egy szűk területre korlátozódik, pl. kizárólag az érdekli, hogy előmozdítsa a status quo-ban történő feljebb jutását, nagy hatással legyen a barátaira vagy hogy úgy tegyen, mintha jobb és okosabb lenne náluk.
- D. A csecsemő- vagy gyermekkor során jelenik meg.
- Jelölendő, ha gyermekkorban jelenik meg (36 hónapos kor után).
Szerző: Shelley, Kalamazoo-ból
Vissza a főoldalra.
Copyright � 1998 ISNT@autistics.org. Frissítve 1998 december 5.
