DSN-IV (A „normalitás” zavarok diagnosztikai
és statisztikai kézikönyve)
Először rendszerint csecsemő-, gyermek- vagy
serdülőkorban diagnosztizált zavarok
666.00 Neurotipikus Zavar
A legfőbb jellemzők csecsemő- vagy gyermekkorban
kezdődő súlyos Invazív Fejlődési
Zavart jelentenek.
A 666.00 Neurotipikus Zavar diagnosztikai kritériumai
Az alábbi tizenhatból legalább nyolc
kritérium teljesül, mégpedig legalább két
kritérium az A-ból, legalább egy a B-ből és
legalább egy a C-ből.
Megjegyzés: Csak akkor tekintsük úgy, hogy
fennáll egy kritérium, amennyiben az adott viselkedés
abnormálisnak számít az egyén fejlődési
szintjéhez mérten.
- A. Minőségi károsodás
az önálló szociális interakcióban,
ami az alábbiakban nyilvánul meg:
-
(A zárójelek között szereplő példák
olyan sorrendben állnak, hogy az elsőként
említettek nagyobb valószínűséggel
jelennek meg fiatalabb vagy a zavar által súlyosabban
érintett egyéneknél, míg a később
felsoroltak az idősebb vagy kevésbé súlyos
zavarban szenvedő egyéneknél.)
-
(1) láthatóan abban a téveszmében
szenved, miszerint tudatában van mások létezésének
és érzéseinek (pl. úgy kezeli az
embereket, mintha ők a saját kiterjesztett részei
lennének; úgy viselkedik, mintha látnoki
képességgel érezhetné egy másik
ember gyötrelmeit; láthatóan kiterjeszti saját
fogalmait és igényeit másokra)
-
(2) baj, szomorúság esetén extrém vagy
abnormális mértékben vigasztalást
igényel (pl. folyamatosan vigasztalást keres, amikor
baj érte, beteg vagy fáradt; sztereotipikus módon
keres vigasztalást, pl. sír, nyafog, mindig figyelmet
követel, ha bántódás érte)
-
(3) állandó jellegű, illetve értelmetlen
utánzásokat folytat (pl. mindig pá-pá-t
integet; édesanyja házimunkával kapcsolatos
tevékenységeit utánozza; mechanikusan imitálja
mások viselkedését)
-
(4) állandó jelleggel vagy túlzott mértékben
vesz részt társas játékokban (pl.
egyszerű játékokban mindig aktívan részt
vesz; jobban kedveli a csoportos játéktevékenységeket;
más gyermekeket is bevon a játékba, de csak
amennyiben azok a gyermekek pontosan olyanok, mint ő, és
nem különböznek tőle, vagyis egyfajta
„tükörképei” neki)
-
(5) nagyfokú hiányosságokat mutat azon
képességében, hogy kortársakkal
barátságot alakítson ki (pl. megszállott
módon igyekszik más neurotipikusakkal barátságot
kötni; a barátságkötés iránti
érdeklődése és a már fentebb
említett látnoki képességgel kapcsolatos
téveszméje ellenére láthatóan nem
érti meg a tőle különböző embereket
és megszállottan merev a társas konvenciókat
illetően, így például állandóan
figyelmet/pozitív megerősítést keres, míg
kigúnyol és kinevet másokat, akik önstimuláló
mozgásokat végeznek, ringatóznak és nem
szólalnak meg)
-
B. Minőségi károsodás a verbális és
nemverbális kommunikációban, valamint az
imaginatív tevékenységben, ami az alábbiakban
nyilvánul meg:
-
(A számozott példák olyan sorrendben
állnak, hogy az elsőként említettek
nagyobb valószínűséggel jelennek meg
fiatalabb vagy a zavar által súlyosabban érintett
egyéneknél, míg a később
felsoroltak az idősebb vagy kevésbé súlyos
zavarban szenvedő egyéneknél.)
-
(1) szembetűnő túlzásokba esik a
kommunikáció minden formáját illetően,
így például a kommunikációs célú
fecsegés, az arckifejezések, a mimika, illetve a
beszélt nyelv területén.
-
(2) erősen abnormális nemverbális kommunikáció
figyelhető meg, így például hogy a másik
ember szemébe néz, különböző
arckifejezéseket, testtartásokat és gesztusokat
használ, melyek a társas interakció
kezdeményezésére vagy modulálására
szolgálnak (pl. számít rá és
élvezi is, ha megölelik, nem merevedik meg, ha
megölelik, folyamatosan a másik emberre néz vagy
mosolyog szociális közeledés során,
kényszeresen üdvözli a szüleit és a
látogatókat, társas helyzetekben behatóan
mások szemébe mered)
-
(3) túlzott mértékű felesleges imaginatív
tevékenység, így például
felnőttszerepeket, fantáziaszemélyeket vagy
állatokat játszik el, míg érdeklődés
hiánya mutatkozik a számítógépeket
és egyéb logikai szabadidős tevékenységeket
illetően
-
(4) jelentős abnormalitás a beszédprodukció
területén, így a hangerő, a hangmagasság,
a hangsúly, a beszédtempó, a ritmus és
az intonáció területén (pl. nyájas
és grandiózus hangnem, túlzottan emocionális
vagy szirupos dallam, illetve túlkontrollált
hangmagasság)
-
(5) jelentős abnormalitás a beszéd formáját,
illetve tartalmát tekintve, így megfigyelhető a
sztereotipikus és repetitív beszédhasználat
(pl. azonnal mechanikusan átveszi és ismétli
NT-s társai legújabb divatos kifejezéseit) (pl.
azt, hogy „persze” olyan értelemben használja,
ami azt jelenti, hogy "Nem értek veled egyet, és
azt szeretném, hogy megsértődj azon, ahogy ezt
mondom”); szavak és kifejezések idioszinkratikus
használata (pl. a „ne csináld már”
azt jelenti, hogy „nagyon meglepett, amit mondtál”);
illetve gyakran tesz a tárgyhoz nem tartozó
megjegyzéseket (pl. egy éttermi vacsora közepette
elkezd a közeli asztalnál ülő autisták
viselkedéséről beszélni)
-
(6) igen kevéssé képes megállni, hogy
társalgást indítson, vagy ha már
elindult a társalgás, hogy a megfelelő
beszédkészségek ellenére teljes
odafigyelést nyújtson a beszélgetésnek
(pl. nem képes a tárgynál maradni, illetve
követni azt más neurotipikusok közbeszólásai
miatt)
-
C. Jelentősen korlátozott tevékenységi és
érdeklődési köre, ami az alábbiakban
nyilvánul meg:
-
(1) érthetetlenek számára vagy nem érdeklik
a sztereotip testmozdulatok, pl. a kéz csapkodása,
csavarása, forgás, fejrázás (kivéve
bizonyos típusú rockkoncertek alatt), összetett
egésztest-mozgások.
-
(2) nincs tudatában, illetve képtelen észrevenni
a tárgyak egyes részeit (pl. lát „egy
szélmalmot”, de nem látja a számtalan
gyönyörű részét, amelyek az egész
tárgyat alkotják, és nem is gondol arra, milyen
is az anyagok szövetének, külsejének
tapintása, milyen a játékautók kerekének
pörgetése), illetve szokatlan tárgyakhoz
ragaszkodik (pl. ragaszkodik ahhoz, hogy BMW-t vezessen, Rolex órát
hordjon, mobiltelefonnal és aktatáskával
járkáljon)
-
(3) szembetűnő mértékben figyelmetlen a
környezete változásaival kapcsolatban, például
nem veszi észre, ha egy vázát elmozdítottak
a szokásos helyéről
-
(4) ésszerűtlenül ragaszkodik ahhoz, hogy más
emberek minden részletben őhozzá hasonlóak
legyenek, pl. ragaszkodik ahhoz, hogy vásárláskor
mindig pontosan ugyanazt a társas viselkedést
kövessék.
-
(5) korlátozott érdeklődési kör
jellemzi, amely gyakran egy szűk területre korlátozódik,
pl. kizárólag az érdekli, hogy előmozdítsa
a status quo-ban történő feljebb jutását,
nagy hatással legyen a barátaira vagy hogy úgy
tegyen, mintha jobb és okosabb lenne náluk.
-
D. A csecsemő- vagy gyermekkor során jelenik meg.
-
Jelölendő, ha gyermekkorban jelenik meg (36 hónapos
kor után).
Szerző: Shelley, Kalamazoo-ból
Vissza a főoldalra.
Copyright � 1998 ISNT@autistics.org.
Frissítve 1998 december 5.