Tanulmányok a neurológiai hátterű teljesítményzavarok és a tehetség köréből

A tökéletes és tökéletlen tökéletességre törekvés

A tökéletességre törekvés, a maximalizmus nagy erő, amely pusztító is lehet, de a tehetséges személyiség természetes velejárója is. Mint minden erő, ez is irányítható.

 

DISZLEXIA, A TANULÁS/TANÍTÁS ÉS A TUDOMÁNYOK A DIGITÁLIS KULTÚRÁBAN. EGY TRANZIENS KORSZAK DILEMMÁI

A diszelxia kortünet. Az egyre több tanulási zavar nem valamiféle egyre gyorsuló degeneráció, hanem a digitális generáció és a literális iskola össze nem férésének jele. Egy korszakváltást igyekszik több szakma a gyerekek nyakába varrni, ahelyett, hogy szembenéznénk a változások hozta lehetőségekkel és feladatokkal. A digitális korszak egy megváltozott gondolkodásmódot hoz, ami bár ez a gyakorlatban kevéssé látszik, egy magasabb kognitív szintet jelent majd. A tanulmány ezeket az összefüggéseket mutatja be.

Kutyaharapást szőrivel

A digitális világ sok tekintetben megfoszt a mindennapi életben korábban természetesen adódó fejlesztésektől. Ugyanakkor számos lehetőséget is ad a fejlődésre, hatékony tanulásra és a képességbeli hiányok kompenzálására. A tanulmányban ennek az elméleti és számos gyakorlati megfontolása jelenik meg.

Tehetséghálózat a különleges tehetségek ellátásában

A különleges helyzetű tehetségek valamilyen hátrányban szenvednek (lásd kettős/többszörös különlegesség). A tehetséggondozásban a szokásosnál szélesebb ívű szemléletre és ellátára van szükség, hogy befogadó legyen a rendszer a különlegesek felé. A tanulmány ennek a kérdésnek az elméletét és gyakorlatát járja körbe.

 

Atipikus hiperaktívak és tipikus tehetségesek mítosza

Sokszor a túlzottnak ítélt aktivitásról nehezen döntik el a szakemberek is, hogy hiperaktivitás vagy a tehetség jele. Kérdés, hogy el kell-e dönteni? A tanulmányban sokkal inkább a fejlődésnek megfelelő környezet kerül előtrbe, mint a diagnózis. Vagyis azt a környezetet kell azonosítanunk, amely adott egyén számára a legoptimálisabb lehetőségeket biztosítja.

A tehetséggondozás változási kényszere

A különlegesek, akik a tehetség szempontjából sem tartoznak az átlagba, hátrányt szenvednek a tehetséggondozőásban is. Ennek a hátterével és a lehetséges megoldásokkal foglalkozik az Iskolakultur folyóiratban megjelent tanulmány.

 

A módszertani műhely képzési forma

A tanulmány a gyakorlattal való képzési lehetőséget mutatja be.

Diszlexiás fiatalok 21. századi lehetőségekkel

A Literacy Project keretében készült tanulmány a diszlexiás fiatalok igényeit és lehetőségeit vizsgálja. Az online világ használatában és a kreativitás terén a diszlexia nem hátrány, de a szokásostól eltérő információfeldolgozás miatt számos szempontot érdemes figyelembe venni, ha sikeressé akar válni a diszlexiás fiatal.

Atipikus agy és a tehetség 1

Az átütően tehetségesek esetében inkább szabály, mint kivétel az atipikus agyi szerveződés. Nemcsak a kiemelkedően magas intelligenciával rendelkezők agyi szerveződése sajátos, hanem a nagy alkotók közül sokan, függetlenül attól, milyen szintű intelligenciával rendelkeznek, atipikus agyi szerveződést mutatnak.

Atipikus agy és a tehetség 2

A tehetség azonosításának első, és legfontosabb, buktatója a kreativitás. Az alkotó erő lényegét tekintve az azonosíthatatlanságot jelenti. Éppen attól kreatív valami, hogy az addig létezőt megha­ladja. A kreatív személyek legtöbbször zavarként jelennek meg.

A tehetséggondozás pszichológiája

A tehetség nem egyszerűen a képességek kiemelkedő volta, hanem sajátos attitűd és viszonyulás, amelynek alapja a kiemelkedő teljesítményekhez vezető szokásostól eltérő észlelést és reakciómódot adó különleges idegrendszer.

 

Gyarmathy É. (2011) A digitális kor és a sajátos nevelési igényű tehetség. Fordulópont. 51, 79–88.

A digitális kor újrarendezi a képességeket, és megváltoztatja az értékek egy részét. Az oktatási rendszer a változásokat alig követi, így egyre több gyerek kap diagnózist, ahelyett, hogy képességeinek megfelelő tanítást kapna. Közülük sokan kiemelkedő képességekkel rendelkeznek.

 

Gyarmathy É. (2009) Kognitív Profil Teszt. Iskolakultúra 3-4. 60-73.

A teszt ismeretetése (melléklettel)

 

Gyarmathy É. (2000) Tanulási zavarok, átlagon felüli intelligencia és a MAWI-GY. Pszichológia (20) 3. 243-270.

Az intelligencia tesztek értő használatával a  tesztelés közbeni megfigyelés és az eredmények elemzése segítségével hitelesebb képet kaphatunk a különleges egyének képességeiről is.

A tanulmányban a tanulási zavaroknak a Wechsler-féle tesztek által történő azonosítása kerül bemutatásra, különös tekintettel a kiemelkedő intelligencia esetére.

Gyarmathy É. (2002) IQ és tehetség Pszichológiai Szemle Könyvtára 5. Akadémiai Kiadó, Budapest. 127-154.
A tanulmány a tehetség és az intelligencia illetve az intelligenciahányados viszonyát vizsgálja.

Gyarmathy É. (2002) Alulteljesítő tehetségesek. Az általánostól a különösig. Pszichológia különszáma, Gondolat, Budapest. 251-275.

Számos nagy alkotó életrajza bizonyítja, hogy a tanulási zavarokkal, képességdeficitekkel társuló tehetség is képes a tudomány és művészetek terén maradandót létrehozni.

 

Gyarmathy É. (2003) Gondolattérkép. Tanulásmódszertani évkönyv 2003-2004. Metódus-Tan, Budapest. 167-174. old

 A gondolattérkép módszer hatékony segítség a tanulási zavarokkal küzdők számára a tanulásban. A tanulmány a módszer ismertetését, hatásmechanizmusát és használatát ismerteti.

 

Gyarmathy É. (2002) A harmadik évezred kihívásai és a tehetség új szemlélete Almanach 2002. Magyar Tehetséggondozó Társaság, Budapest. 11-20.

 

Gyarmathy É. (2003) Tehetséggondozás – Szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű kiemelkedő képességekkel rendelkező gyerekek alulteljesítése. TaníTani, 24-25. 70-78. old.

 

Gyarmathy É. (2003) Tehetséges tanárok a tehetségekért. Pedagógusképzés, 3-4. sz. 105-112.

 

Gyarmathy É. (2008) Komplexitás és kímélet a tehetségek ellátásában www.tehetsegpont.hu/dokumentumok/tehetkonfgyorasztal13.doc

 

Gazdagító programok

A tehetséges gyerekek ellátásában az egyik leghatékonyabb módszer a gazdagítás.

 

A hiperaktivitás kezelése

Bevezetés a hiperaktivitás témájának ellentmondásos világába.

 

 Kórkép és korkép a hiperaktivitás és hiperaktivitászavar kapcsán

A hiperaktivitás, hiperaktivitászavar megkülönböztetése és  környezet szeepe a zavarok kialakulásában

A hiperaktív felnőtt
A hiperaktivitás gyermekkorban kezdődő pszichiátriai tünetegyüttes, amely különböző súlyossággal a gyermekek 4-10%-át érinti. A hiperaktivitás a felnőttkorra is jelentős mértékben kihat. A legújabb vizsgálatok szerint a felnőtt populáció 3-6%-ánál jelentkezik, a hiperaktív gyerekeknek nagyjából a fele hiperaktív felnőtté válik.

Mi a specifikus tanulási zavar, miért terjed és hogyan lehet hatékonyan kezelni?
Az oktatásban dolgozók, de a laikus érintettek is azt tapasztalják, hogy egyre több a tanulási zavarokkal küzdő gyermek, sőt mostanra már a felnőtt populációban is jelentős az ezen szindróma miatt megfelelő teljesítményt elérni nem tudok száma.

Többnyelvűség és diszlexia
Az olvasási zavarok vizsgálatának új lehetőségei. Egy nemzetközi kutatási program kiinduló pontjai.
A program olyan vizsgálóeljárás ki dolgozását célozza, amely lehetővé teszi a diszlexia azonosítását különböző nyelvű egyének, illetve kétnyelvűek esetében is, és a nyelvi sajátosságokat elkülönítve kezeli.

Tanulási zavarok/1
A tanulási zavarok szindróma bemutatása a szakirodalomban.

Tanulási zavarok/2
A tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskola alsó tagozatán.

Tanulási zavar és kreativitás
A tanulási zavarokal küzdő tehetséges gyerekek kreativitása képeség-struktúrájukból adódik.

Közoktatás a harmadik évezred elején
A tanulmány a magyarországi közoktatásról ad áttekintést a képesség illetve ismeret központú oktatás szemszögéből.

Tanulási zavarokkal küzdô tehetséges  gyerekek azonosítása. PhD disszertáció

 

Vissza a főlapra